оберега́ть
to guard (against), to protect (from)
Verb | imperfective | transitive
| Infinitive | оберега́ть |
|---|---|
| Present, я | оберега́ю |
| Present, ты | оберега́ешь |
| Present, он, она, оно | оберега́ет |
| Present, мы | оберега́ем |
| Present, вы | оберега́ете |
| Present, они | оберега́ют |
| Future, я | бу́ду оберега́ть |
| Future, ты | бу́дешь оберега́ть |
| Future, он, она, оно | бу́дет оберега́ть |
| Future, мы | бу́дем оберега́ть |
| Future, вы | бу́дете оберега́ть |
| Future, они | бу́дут оберега́ть |
| Past masculine | оберега́л |
| Past feminine | оберега́ла |
| Past neuter | оберега́ло |
| Past plural | оберега́ли |
| Imperative singular | оберега́й |
| Imperative plural | оберега́йте |
Perfective: обере́чь