назнача́ть
to appoint, to designate, to nominate
Verb | imperfective | transitive
| Infinitive | назнача́ть |
|---|---|
| Present, я | назнача́ю |
| Present, ты | назнача́ешь |
| Present, он, она, оно | назнача́ет |
| Present, мы | назнача́ем |
| Present, вы | назнача́ете |
| Present, они | назнача́ют |
| Future, я | бу́ду назнача́ть |
| Future, ты | бу́дешь назнача́ть |
| Future, он, она, оно | бу́дет назнача́ть |
| Future, мы | бу́дем назнача́ть |
| Future, вы | бу́дете назнача́ть |
| Future, они | бу́дут назнача́ть |
| Past masculine | назнача́л |
| Past feminine | назнача́ла |
| Past neuter | назнача́ло |
| Past plural | назнача́ли |
| Imperative singular | назнача́й |
| Imperative plural | назнача́йте |
Perfective: назна́чить
Examples
- назнача́ть срок — to set a term, to set a deadline