ка́шлять
to cough
Verb | imperfective | intransitive
| Infinitive | ка́шлять |
|---|---|
| Present, я | ка́шляю |
| Present, ты | ка́шляешь |
| Present, он, она, оно | ка́шляет |
| Present, мы | ка́шляем |
| Present, вы | ка́шляете |
| Present, они | ка́шляют |
| Future, я | бу́ду ка́шлять |
| Future, ты | бу́дешь ка́шлять |
| Future, он, она, оно | бу́дет ка́шлять |
| Future, мы | бу́дем ка́шлять |
| Future, вы | бу́дете ка́шлять |
| Future, они | бу́дут ка́шлять |
| Past masculine | ка́шлял |
| Past feminine | ка́шляла |
| Past neuter | ка́шляло |
| Past plural | ка́шляли |
| Imperative singular | ка́шляй |
| Imperative plural | ка́шляйте |
Perfective: ка́шлянуть