забо́тить
to worry, to be a cause for concern (to)
Verb | imperfective | transitive
| Infinitive | забо́тить |
|---|---|
| Present, я | забо́чу |
| Present, ты | забо́тишь |
| Present, он, она, оно | забо́тит |
| Present, мы | забо́тим |
| Present, вы | забо́тите |
| Present, они | забо́тят |
| Future, я | бу́ду забо́тить |
| Future, ты | бу́дешь забо́тить |
| Future, он, она, оно | бу́дет забо́тить |
| Future, мы | бу́дем забо́тить |
| Future, вы | бу́дете забо́тить |
| Future, они | бу́дут забо́тить |
| Past masculine | забо́тил |
| Past feminine | забо́тила |
| Past neuter | забо́тило |
| Past plural | забо́тили |
| Imperative singular | забо́ть |
| Imperative plural | забо́тьте |
Perfective: озабо́тить
Examples
- нас забо́тит то, что — we are concerned about the fact that