громи́ть
to raid, to sack, to loot
Verb | imperfective | transitive
| Infinitive | громи́ть |
|---|---|
| Present, я | громлю́ |
| Present, ты | громи́шь |
| Present, он, она, оно | громи́т |
| Present, мы | громи́м |
| Present, вы | громи́те |
| Present, они | громя́т |
| Future, я | бу́ду громи́ть |
| Future, ты | бу́дешь громи́ть |
| Future, он, она, оно | бу́дет громи́ть |
| Future, мы | бу́дем громи́ть |
| Future, вы | бу́дете громи́ть |
| Future, они | бу́дут громи́ть |
| Past masculine | громи́л |
| Past feminine | громи́ла |
| Past neuter | громи́ло |
| Past plural | громи́ли |
| Imperative singular | громи́ |
| Imperative plural | громи́те |
Perfective: погроми́ть, разгроми́ть