взлома́ть
to break open, to force, to burst in, to break (through)
Verb | perfective | transitive
| Infinitive | взлома́ть |
|---|---|
| Future, я | взлома́ю |
| Future, ты | взлома́ешь |
| Future, он, она, оно | взлома́ет |
| Future, мы | взлома́ем |
| Future, вы | взлома́ете |
| Future, они | взлома́ют |
| Past masculine | взлома́л |
| Past feminine | взлома́ла |
| Past neuter | взлома́ло |
| Past plural | взлома́ли |
| Imperative singular | взлома́й |
| Imperative plural | взлома́йте |
Imperfective: взла́мывать
Examples
- взлома́ть замо́к — to force a lock