уясня́ть
to understand, to grasp
Verb | imperfective | transitive
| Infinitive | уясня́ть |
|---|---|
| Present, я | уясня́ю |
| Present, ты | уясня́ешь |
| Present, он, она, оно | уясня́ет |
| Present, мы | уясня́ем |
| Present, вы | уясня́ете |
| Present, они | уясня́ют |
| Future, я | бу́ду уясня́ть |
| Future, ты | бу́дешь уясня́ть |
| Future, он, она, оно | бу́дет уясня́ть |
| Future, мы | бу́дем уясня́ть |
| Future, вы | бу́дете уясня́ть |
| Future, они | бу́дут уясня́ть |
| Past masculine | уясня́л |
| Past feminine | уясня́ла |
| Past neuter | уясня́ло |
| Past plural | уясня́ли |
| Imperative singular | уясня́й |
| Imperative plural | уясня́йте |
Perfective: уясни́ть
Examples
- уясня́ть себе́ положе́ние — get the hang of the situation