совра́ть
to lie
Verb | perfective | transitive
| Infinitive | совра́ть |
|---|---|
| Future, я | совру́ |
| Future, ты | соврёшь |
| Future, он, она, оно | соврёт |
| Future, мы | соврём |
| Future, вы | соврёте |
| Future, они | совру́т |
| Past masculine | совра́л |
| Past feminine | соврала́ |
| Past neuter | совра́ло |
| Past plural | совра́ли |
| Imperative singular | соври́ |
| Imperative plural | соври́те |
Imperfective: врать