крути́ть
to twist, to twirl, to roll up
Verb | imperfective | transitive
| Infinitive | крути́ть |
|---|---|
| Present, я | кручу́ |
| Present, ты | кру́тишь |
| Present, он, она, оно | кру́тит |
| Present, мы | кру́тим |
| Present, вы | кру́тите |
| Present, они | кру́тят |
| Future, я | бу́ду крути́ть |
| Future, ты | бу́дешь крути́ть |
| Future, он, она, оно | бу́дет крути́ть |
| Future, мы | бу́дем крути́ть |
| Future, вы | бу́дете крути́ть |
| Future, они | бу́дут крути́ть |
| Past masculine | крути́л |
| Past feminine | крути́ла |
| Past neuter | крути́ло |
| Past plural | крути́ли |
| Imperative singular | крути́ |
| Imperative plural | крути́те |
Perfective: скрути́ть, закрути́ть