запада́ть
to fall back, to fall behind, to sink down
Verb | imperfective | intransitive
| Infinitive | запада́ть |
|---|---|
| Present, я | запада́ю |
| Present, ты | запада́ешь |
| Present, он, она, оно | запада́ет |
| Present, мы | запада́ем |
| Present, вы | запада́ете |
| Present, они | запада́ют |
| Future, я | бу́ду запада́ть |
| Future, ты | бу́дешь запада́ть |
| Future, он, она, оно | бу́дет запада́ть |
| Future, мы | бу́дем запада́ть |
| Future, вы | бу́дете запада́ть |
| Future, они | бу́дут запада́ть |
| Past masculine | запада́л |
| Past feminine | запада́ла |
| Past neuter | запада́ло |
| Past plural | запада́ли |
| Imperative singular | запада́й |
| Imperative plural | запада́йте |
Perfective: запа́сть
Examples
- кла́виша запада́ет — the key is stuck; the key won't come up