забра́ть
to take away, to seize, to collect; to capture, to take possession
Verb | perfective | transitive
| Infinitive | забра́ть |
|---|---|
| Future, я | заберу́ |
| Future, ты | заберёшь |
| Future, он, она, оно | заберёт |
| Future, мы | заберём |
| Future, вы | заберёте |
| Future, они | заберу́т |
| Past masculine | забра́л |
| Past feminine | забрала́ |
| Past neuter | забра́ло |
| Past plural | забра́ли |
| Imperative singular | забери́ |
| Imperative plural | забери́те |
Imperfective: забира́ть
Examples
- забра́ть това́р — to pick up the goods