дура́читься
to fool about, to play the fool
Verb | imperfective | reflexive
| Infinitive | дура́читься |
|---|---|
| Present, я | дура́чусь |
| Present, ты | дура́чишься |
| Present, он, она, оно | дура́чится |
| Present, мы | дура́чимся |
| Present, вы | дура́читесь |
| Present, они | дура́чатся |
| Future, я | бу́ду дура́читься |
| Future, ты | бу́дешь дура́читься |
| Future, он, она, оно | бу́дет дура́читься |
| Future, мы | бу́дем дура́читься |
| Future, вы | бу́дете дура́читься |
| Future, они | бу́дут дура́читься |
| Past masculine | дура́чился |
| Past feminine | дура́чилась |
| Past neuter | дура́чилось |
| Past plural | дура́чились |
| Imperative singular | дура́чься |
| Imperative plural | дура́чьтесь |
Perfective: подура́читься