доезжа́ть
to reach, to arrive (by horse or vehicle)
Verb | imperfective | intransitive
| Infinitive | доезжа́ть |
|---|---|
| Present, я | доезжа́ю |
| Present, ты | доезжа́ешь |
| Present, он, она, оно | доезжа́ет |
| Present, мы | доезжа́ем |
| Present, вы | доезжа́ете |
| Present, они | доезжа́ют |
| Future, я | бу́ду доезжа́ть |
| Future, ты | бу́дешь доезжа́ть |
| Future, он, она, оно | бу́дет доезжа́ть |
| Future, мы | бу́дем доезжа́ть |
| Future, вы | бу́дете доезжа́ть |
| Future, они | бу́дут доезжа́ть |
| Past masculine | доезжа́л |
| Past feminine | доезжа́ла |
| Past neuter | доезжа́ло |
| Past plural | доезжа́ли |
| Imperative singular | доезжа́й |
| Imperative plural | доезжа́йте |
Perfective: дое́хать