дави́ть
to weigh, to lie heavy
Verb | imperfective | transitive
| Infinitive | дави́ть |
|---|---|
| Present, я | давлю́ |
| Present, ты | да́вишь |
| Present, он, она, оно | да́вит |
| Present, мы | да́вим |
| Present, вы | да́вите |
| Present, они | да́вят |
| Future, я | бу́ду дави́ть |
| Future, ты | бу́дешь дави́ть |
| Future, он, она, оно | бу́дет дави́ть |
| Future, мы | бу́дем дави́ть |
| Future, вы | бу́дете дави́ть |
| Future, они | бу́дут дави́ть |
| Past masculine | дави́л |
| Past feminine | дави́ла |
| Past neuter | дави́ло |
| Past plural | дави́ли |
| Imperative singular | дави́ |
| Imperative plural | дави́те |
Examples
- не дави́ на меня́! — don't get hard on me!
- дави́ть я́годы — press the juice out of berries