гра́бить
to rob, to sack, to loot, to plunder
Verb | imperfective | transitive
| Infinitive | гра́бить |
|---|---|
| Present, я | гра́блю |
| Present, ты | гра́бишь |
| Present, он, она, оно | гра́бит |
| Present, мы | гра́бим |
| Present, вы | гра́бите |
| Present, они | гра́бят |
| Future, я | бу́ду гра́бить |
| Future, ты | бу́дешь гра́бить |
| Future, он, она, оно | бу́дет гра́бить |
| Future, мы | бу́дем гра́бить |
| Future, вы | бу́дете гра́бить |
| Future, они | бу́дут гра́бить |
| Past masculine | гра́бил |
| Past feminine | гра́била |
| Past neuter | гра́било |
| Past plural | гра́били |
| Imperative singular | гра́бь |
| Imperative plural | гра́бьте |
Perfective: огра́бить