вы́садить
to set down, to put ashore, to disembark, to land, to put off, to drop off
Verb | perfective | transitive
| Infinitive | вы́садить |
|---|---|
| Future, я | вы́сажу |
| Future, ты | вы́садишь |
| Future, он, она, оно | вы́садит |
| Future, мы | вы́садим |
| Future, вы | вы́садите |
| Future, они | вы́садят |
| Past masculine | вы́садил |
| Past feminine | вы́садила |
| Past neuter | вы́садило |
| Past plural | вы́садили |
| Imperative singular | вы́сади |
| Imperative plural | вы́садите |
Imperfective: выса́живать
Examples
- вы́садить деса́нт — to land troops; make a landing